Gy. Kamarás Kata már mindenféle anyaggal dolgozott – üveget festett, rajzolt, fonalmunkákat készített –, mire rátalált az agyagra. Nagy hatással volt rá Kovács Margit és a szentendrei galériában bemutatott anyaga, úgyhogy már általános iskolásként elkezdett mintázgatni. Autodidakta módon jutott el olyan szintre, hogy harmincévesen kiérdemelte a Népművészet Ifjú Mestere, rá öt évre, igen fiatalon a Népi Iparművész és 1993-ban a Népművészet Mestere címeket, ezen kívül minden évben az AMKA kiállításainak díjazottja.

A népi iparművész, aki jövőre tölti be hetvenedik életévét, még mindig szeretne tanulni. Ő is azt vallja, amit találkozásukkor az Őrségben élő, idős fazekasmester, Somogyi Gyula bácsi fogalmazott meg: „Nyolcéves voltam, amikor elkezdtem a fazekasságot, most, nyolcvanhat évesen úgy érzem, hogy kezdek belejönni.”

– Mindig mosolyog, ha dolgozik?

– Soha nem dolgoztam és dolgozom kötelességből, mindig jókedvemben nyúlok az agyaghoz. Ezt a munkát nem lehet szomorúan végezni, csak örömmel, jókedvűen, esetleg elgondolkodva.

– Milyen eseményekre gondol vissza szívesen?

– Sok szép emlékem van, de annak nagyon örülök, hogy Szeged kivételével szinte minden magyar nagyvárosban kiállítottam már. Munkáimat bemutathattam Belgiumban, Németországban, Svédországban és Olaszországban, és még Indiába is vittek anyagot tőlem. A legnagyobb elismerés azonban, hogy 1993-ban megvásárolták az Apostol sorozatomat II. János Pál pápa részére. Tizenkét egyházi személyiség a tizenkét apostollal ment látogatóba az egyház fejéhez, a következő évben pedig az egyik Madonnámat vitték a Vatikánba ajándékként. Az első alkalommal köszönőlevelet is kaptam a pápától! A váci könyvtárban is látható egy apostol-sorozatom, azt még a korábbi váci püspök vásárolta meg, és Papp Lajos professzor verőcei kertjét is az én munkáim, a Stáció sorozat darabjai díszítik.

– Vannak kedvenc munkái?

– Nagyon szeretem a boros-sorozatom kancsóit, butelláit és figuráit, amelyekből százhatvanhét darabot készítettem A magyar bor fazekas szemmel című pályázatra. Ezzel díjat is nyertem. Alapvetően figurális munkákat készítek, így a Parasztbiblia alapján megformáztam a magyar Noét is. Először szürke marhával, rackajuhokkal és kendermagos tyúkkal, később a Pityókos Noét is. A mesesorozat darabjai is nagyon kedvesek számomra, jelenleg is két, Weöres Sándor-vers ihlette munkán dolgozom. Tamás Angéla

MEGOSZTÁS